Magunkról

Kik vagyunk?

Az MTA Biologikum-analitikai Munkabizottság (egyben MKE Biologikum-analitikai Szakcsoport) 2015. november 23-án alakult meg, dr. Urbányi Zoltán alapító elnök fogalmazta meg a munkabizottság/szakcsoport küldetési nyilatkozatát:

„A Biologikum-analitikai Munkabizottság elsődleges célja, hogy térben, időben és szemléletben egyaránt közelebb hozza egymáshoz a különböző intézetekben, vállalatoknál dolgozó vegyészeket, biológusokat, így mindazon szakembereket, akik ezen a területen tevékenykednek. Lehetőséget kívánunk biztosítani a személyes találkozásokra, közös diszkussziókra egy évente megrendezésre kerülő konferencia keretein belül és az információk folyamatos megosztására egy biologikum-analitikai honlapon keresztül.
 
A biologikumok, azaz fehérje hatóanyagot tartalmazó gyógyszerek térnyerése az XX. század utolsó éveiben, a terápiás monoklonális ellenanyagok elterjedésével gyorsult fel és ez a trend napjainkban is tart. 2012-re a világ 10 legnagyobb árbevételű gyógyszere közül hét fehérje volt, közülük hat monoklonális antitest és egy fúziós fehérje. Ezt a folyamatot világszerte tovább erősítette az elmúlt években az a tény, hogy az első fehérje alapú gyógyszerkészítmények szabadalma lejárt (pl. Filgrastim, Epo), illetve az, hogy az első monoklonális antitestek szabadalmának lejárata látótávolságon belülre került. Mindezek a gyógyszeripari folyamatok létrehozták az analitika egy új ágát, a biologikum analitikát.
Mennyire különbözik a biologikum analitika a hagyományos gyógyszeranalitikától? Legalább annyira, amennyire egy kb. 150.000 Da molekulatömegű immunoglobulin egy párszáz Da molekulatömegű kismolekulás gyógyszerhatóanyagtól. Nagymértékben! És nem csupán a méretről van szó, de arról is. A molekula felépítésében részt vevő atomok nagy száma mellett a molekulák jelentős mértékű variabilitása is bonyolítja a képet és nehezíti az analitikusok életét. Ezt a variabilitást a poszttranszlációs módosítások mellett a másod-, harmad- és negyedrendű szerkezetek változékonysága is okozza.
A biomolekulák nagy komplexitása és variabilitása új kihívások elé állítja az analitikusokat, így új módszereket, de legalábbis a hagyományos módszerek újragondolását igényli. Emellett, éppen a szerkezetmeghatározási nehézségek, illetve a szerkezet változásai miatt, amelyek a molekula méretéhez képest igen kis mértékűek is lehetnek, szükségessé vált a biológiai aktivitás vizsgálata esetenként több (nem ritkán 10-15) különböző módszerrel is. A szerkezeti és biológiai aktivitás adatok komplex, átfogó értelmezése vált szükségessé, amely újfajta szemléletet, új megközelítést igényel a biologikumokkal foglalkozó analitikusoktól, azaz feltétlenül szükséges a fiziko-kémiai és biológiai módszerekkel kapott eredmények komplex értékelése, a különböző szerkezet-hatás összefüggések átfogó vizsgálata. Emellett a különböző, speciális gyártási folyamatokból és a fehérjemolekulák bomlásából származó szennyezők minőségi és mennyiségi azonosítása a hatásosság és gyógyszerbiztonság (immunogenicitás) szempontjából is új megközelítést, a hagyományostól eltérő szemléletet igényel.
 
A biologikum analitika, mint új tudományterület eltérő szemléletű és tudományos-szakmai hátterű analitikusokat igényel, ezért elengedhetetlenül fontos a különböző kromatográfiás, spektroszkópiai, molekuláris sejtbiológiai, immunológiai módszerek és eredmények egy egységes rendszerben történő kezelése, feldolgozása és értelmezése. Ez nem működhet anélkül, hogy a különböző területek szakemberei ne ismernék a többi terület módszereit, lehetőségeit, nehézségeit és ne rendelkezzenek egy az egész területet átfogó egységes szemlélettel.”